Az Enczmann név büszke krónikája: amikor a méltóság és az identitás többet ért a szocialista kitüntetésnél.
Ez a rendíthetetlen és tanulságos igaz történet az 50-es évek fojtogató Rákosi-korszakába kalauzol, ahol a solymári sváboknak a túlélésért vagy az előmenetelért sokszor a saját nevüket kellett feláldozniuk. A Goldberger Textilgyár kiváló és újító szakmunkása, az alacsony termetű Enczmann elvtárs válaszút elé kerül: ha magyarosítja a nevét „Erősre”, megkapja a dicső Sztahanovista Érdemérmet, ha viszont hű marad a gyökereihez, elesik a jutalomtól. Egy megrázó és felemelő helytörténeti emlék a gerincességről, a politikai nyomás dacára is megőrzött önbecsülésről és egy emberről, aki nem adta el a múltját egy plecsniért.
Hozzászólások (0)