HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK

18 Találatok / Oldal 1 / 2

Háttér

A Helytörténeti tanulmányok az Édesapám és kutatótársai által tudományos igényességgel megírt, és a Helytörténeti Füzetek sorozatban kiadott múltunk értékeit közvetítő sorozat. Ma nincs közforgalomban, így válik a hallgatók számára elérhetővé az ismeretanyaga.
Jablonkay Mária

play_arrow

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK

JELENTÉS AZ 1862. ÉVI TŰZVÉSZRŐL – GLÁZER JÓZSEF

1862. évi tűzvészben 61 ház, csűrök, présházak égtek el, valamint kisebb-nagyobb háziállatok váltak a lángok martalékává. A tűz főleg a vagyonosabb gazdák házait érintette, de leégett a plébánialak, valamint az újonnan épült iskola is. A nagy tűzvész emlékére több évtizeden át szokás volt Solymáron a húsvét hétfői, templom körüli körmenet. A község történetének legnagyobb tűzesetéről 1862. évben Glázer József plébános két levelet is irt gróf Karácsonyi Guidónak, a község földesurának, […]

today2024.04.02.

play_arrow

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK

DR. JABLONKAY ISTVÁN – A SOLYMÁRI HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY, 1989

„A solymári “Pilisvölgye Helytörténeti Gyűjtemény” 1972. augusztus 19. én nyílt meg ünnepélyes keretek között a HNF solymári szervezetéhez tartozó Helytörténeti Bizottság kezdeményezésére, a Nagyközségi Tanács és a Pilisvölgye MGTSZ közös elhatározásával. A Tsz. adta múlt századi épületét, az indokolt tatarozást a Tanács végeztette el. A gyűjtemény összeállítására, vezetésére és bemutatására a Nagyközségi Tanács Dr. Jablonkay István tanárt kérte fel. A tatarozás befejezte és a megnyitás között két hét állt rendelkezésre […]

today2024.03.05.

play_arrow

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK

FERENCZYNÉ CSÉCS MÁRIA – BÁLOK SOLYMÁRON

„Különösen a házasoknak nem kis gondot okozott, hogy melyik bálba menjenek el. Ugyanis hét kocsmában volt bálterem, ugyanakkor négy fúvószenekara volt a községnek, akik úgyszólván minden héten rendeztek valamelyik táncteremben bált. Igen nehéz volt a válogatás, hogy melyik kocsmárosnak fogadják el a meghívóját, mert sem a rokoni vendéglőst, sem a zenekart nem akarták megsérteni azzal, hogy nem jelennek meg a rendezvényükön.” Részletek a „Solymári hagyományok – egy-egy család visszaemlékezései tükrében” […]

today2024.01.24.

play_arrow

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOKÜNNEP

DR. JABLONKAY ISTVÁN – BESZÁMOLÓ A 20 ÉVES HELYTÖRTÉNETI TÁRSASÁG ÜNNEPI TANÁCSKOZÁSÁN, 1990.12.27.

„… tagjaink munkásságáról. A sort Dr. Valkó Arisztid nyitja meg, aki az első ásatás tapasztalatairól tudományos és népszerűsítő, valamint a napi sajtóban közölt cikkeket, tanulmányokat. / Feld István a második ásatás második szakaszának vezetője államvizsga dolgozatot és két tanulmányt irt a várról. / Seres István a község krónikájának többször kitüntetett írója most a Solymár monográfia írója és szerkesztője Solymárt több oldalról mutatja be a második világháború koráig. M. Cservenyi Magdolna […]

today2023.12.27.

play_arrow

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK

MUTTNYÁNSZKY ÁDÁM MÉRNÖK-PROFESSZOR – SERES ISTVÁN MEGEMLÉKEZÉSE

„Születésének 100. évfordulóján a solymári temetõben lévõ sírjánál a Budapesti Mûszaki Egyetem koszorúzási ünnepélyt rendezett, ugyanakkor az egyetem központi könyvtára emlékkiállítást rendezett, majd sor került a Műegyetem kertjében Dr.h.c. Muttnyánszky Ádám Kossuth-díjas egyetemi tanár mellszobrának leleplezésére és róla nevezték el a Ka 51. tantermet, ahol emlékezetes előadásainak többségét tartotta.” Felolvassa: Jablonkay Mária, a Helytörténeti Társaság elnöke

today2023.09.29.

play_arrow

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK

VÁCZ JÓZSEF – EGY SOLYMÁRI NÓTÁRIUS

„Nótáriusunk emlékét az anyakönyveken és az előbbi jelentéseken kívül még egy vaskos, 182 lapos könyv őrzi. A könyvnek csak a címe latin: Protocollum Currentalium Possessionis Solmár 1834. Ebbe másolta bele nótáriusunk jól olvashatóan a megyei hatóságoktól érkezett utasításokat, amelyek közül néhányat idézünk. A könyv teljes szövegét egy-két oldal kivételével ő írta, magyar nyelven. Az 1830. évi 8 tc. előírja, hogy közhivatalnok csak magyarul tudó lehet. Pest vármegye 1831-ben a latin […]

today2023.08.23.

play_arrow

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK

VÁCZ JÓZSEF – SOLYMÁR ÉS AZ ÓBUDAI NAGY HÍD

„…a megrongált híd veszélyezteti a postaút egyre növekvő forgalmának lebonyolítását, javítgatás már nem elegendő. Korszerű hidat kell építeni, erősebbet, szélesebbet, főként magasabbat. 1834-ben a vármegye közgyűlésén elhatároztatik az új híd építése. Igy születik meg az óbudai nagy híd terve.” „…az igazi óbudai nagy híd: kétséget kizáróan a Solymár völgy keleti részén lévő híd reformkori elődjéről lehet szó, az Aranyos patak és a Bécsi út – az egykori postaút kereszteződésénél. A […]

today2023.08.09.

play_arrow

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK

VÁCZ JÓZSEF – SOLYMÁR ÉS A POSTAÚT

Mottó: „Jól készítsd, paraszt az utat, Mert hisz a te lovad vontat” Petőfi Néhány részlet a tanulmányból: „1838. januárjában hófúvás tette járhatatlanná a postautat. Teljesen megszakadt az összeköttetés Buda és Bécs között. A hó eltakarítása akkor még kézi erővel történt. A környező helységek jobbágyait nekiállították a hólapátolásnak. Hegedűs útbiztos felosztotta az utat. Solymárnak Üröm helység útrésze kezdetétől Békásmegyer helység útrészének végéig terjedő szakasz jutott. “Hogy két kocsi egymást elkerülhesse!” ez […]

today2023.08.07.

play_arrow

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK

TOLNAI JENŐ – VASÚTTÖRTÉNETI VISSZAPILLANTÁSOK

Tolnai Jenő Solymáron élt gyermekkorában, vonattal járt iskolába és idős korában is gyakran felkereste a solymári temetőben nyugvó szülei sírját. A helytörténeti kutatómunkához egy vasúttörténeti tanulmánnyal járult hozzá. 1895-ben indult el a közlekedés az Esztergom-Budapest vonalon és Solymáron is épült állomás. Óriási jelentősége volt a közlekedés fejlődésében mind az áru-, mind a személyszállításban. 1987-ben írt tanulmányát Jablonkay Mária olvassa fel. Kép: MÁV 324.sorsz. Schmidt féle túlhevítős mozdonya MÁV Gépgyár Bp.1914.

today2023.07.05.