ELŐADÁSHELYTÖRTÉNET

„1895-BEN INDULT EL AZ AGGLOMERÁCIÓVÁ VÁLÁS” – DR. RITTER GYÖRGY A 2. KÖZÉLETI ÉS HELYTÖRTÉNETI SÉTÁN

today2026.09.13.

Háttér
share close
  • cover play_arrow

    "1895-BEN INDULT EL AZ AGGLOMERÁCIÓVÁ VÁLÁS" DR. RITTER GYÖRGY A 2. KÖZÉLETI ÉS HELYTÖRTÉNETI SÉTÁN

Sikeresen lezajlott a 2. közéleti és helytörténeti séta Solymáron, amelyet Ugrai András képviselő szervezett, a résztvevőknek pedig dr. Ritter György főlevéltáros nyújtott lenyűgöző történelmi kitekintést.

A Kálvária-hegyet és környékét bejáró csapat igazi időutazáson vehetett részt, ahol megelevenedett a település múltja.

Kiderült például, hogy Solymár igazi fordulópontja az 1895-ös év volt, amikor a filoxérajárvány ugyan végleg tönkretette a helyi borászatot, de a vasút és az ipar megjelenésével megkezdődött az agglomerációvá válás. Az itt élők ekkor gyorsan váltottak: a dűlők homokos talajára 2000 tő direkt termő „noa” szőlőt telepítettek, mert abban nem élt meg a szőlőtetű.

Magának a Kálvária-hegynek is rendkívül gazdag a múltja, az elmúlt 300 évben hat különböző elnevezése is volt: hívták a svábok Kopasz-hegynek, emlegették szélmalma miatt Szél-hegyként, de Vérhegy néven egy 1599-es, törökök elleni győztes csatát is kötnek hozzá. A hegyen álló kereszt egy első világháborús hősi halottnak állít emléket, a közeli Rönk utcában pedig egykor a Szent Borbála kápolna állt, amelyet a bánya bezárásakor felrobbantottak, így ma már csak egy 1931-es filmhíradó képkockája őrzi az emlékét.

A séta során szó esett a hajdani bányászatról és a solymári kisvasútról is, amelynek egykori vonalán még az 1963-as Germinal című francia filmet is forgatták. Emellett a résztvevők megtudhatták, hogy 1951-ben a régészek egy középkori, duzzasztott halastó nyomaira bukkantak a vár körül, ami bizonyítja, hogy a patakok már évszázadokkal ezelőtt is bőséges vizet biztosítottak az itt élőknek.

A rendezvény fontos tanulsága, hogy Solymár elképesztő kulturális, ipari és természeti kincsekkel rendelkezik – a dolomit-ökoszisztémától kezdve a hazánkban oly ritka vízesések egyikéig. Ahhoz azonban, hogy a település megőrizze egyedi arcát, és ne váljon Budapest 24. kerületévé, mindannyiunknak felelősséget kell vállalnunk a környezetünk és az olyan helyi értékek megóvásáért, mint a régi kálváriastációk vagy a helyi vízforrások.

Írta: admin

Rate it

Hozzászólások (0)

Szólj hozzá

Az Ön e-mail címe nem lesz közzétéve. A kötelező mezők csillaggal jelöltek

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.