KITELEPÍTÉS-SVÁB IDENTITÁS 1989
A beszélgetés, melynek egy részletét adjuk közre, 1989-ben a Helytörténeti Társaság előadása után hangzott el. A felvételt Jablonkay Mária bocsátott rendelkezésünkre.
A beszélgetés, melynek egy részletét adjuk közre, 1989-ben a Helytörténeti Társaság előadása után hangzott el. A felvételt Jablonkay Mária bocsátott rendelkezésünkre.
"...A nagybátyja egyedül állt ott. -Wau szán meini Öütyen, meini Kschwistrich? Hol vannak a szüleim, a testvéreim? - kérdezte Michl, miközben tekintetével idegesen pásztázta a körülötte állókat."
A két világháború közötti időszakban a tehetős solymári földművesek lovasszekéren szállították a megtermelt zöldséget-gyümölcsöt a budapesti piacokra. Vonattal ritkán utaztak, ezért amikor Mári néni először szállt vonatra, az bizony nagy izgalmat és komoly kihívást jelentett számára. Hartmann Hellebrandt Hilda olvassa fel írását.
A leggyakrabban előforduló családnevek, mint a Taller, Milbich nevek elé ragadványnevet vagy gúnynevet tűztek a solymáriak. Ezek a nevek a család foglalkozására, lakhelyére, vagy tulajdonosának szokásaira, küllemére utaltak. Taller Mihály kalapkészítő mestert Huatner, kalapos Tallernek, a Mátyás király utcai Milbich családot Szaudas, szódás Milbichéknek és történetünk főszereplőjét Milbich Jánost, Csipel Mülinek, csipás tejesembernek hívták. Hartmann Hellebrandt Hilda olvassa fel írását.
Kik járták a falut Aprószentekkor? Hány éves korig volt illendő bekopogtatni? Mire volt elég 10 fillér? Mindezekről és még sok érdekességről Reményi János bácsival Hartmann Hellebrandt Hilda beszélgetett. A riportban sváb nyelvű verseket és mondókákat is hallhatnak.
A Német Nemzetiségi Önkormányzat egykori vezetője, a Hunyadi Mátyás Általános Iskola nyugalmazott igazgatója, a Helytörténeti Társaság és a Hagyományőrző Asszonykórus tagja ma is aktív és folytatja helytörténeti kutatásait.
Nick Krisztina elbeszélése a nagymamájáról, az 1913-ban született és Pilisvörösvárra házasodott Nickné Taller Rozáliáról.