RENESZÁNSZ DÍSZKORSÓ
Solymár várából a XX. század utolsó negyedében Dr. Feld István ásatási időszakában került elő a vár kútjából a középkor reneszánsz időszakának egyik legszebb kerámia emléke. Jablonkay Mária ismertetője
Solymár várából a XX. század utolsó negyedében Dr. Feld István ásatási időszakában került elő a vár kútjából a középkor reneszánsz időszakának egyik legszebb kerámia emléke. Jablonkay Mária ismertetője
IV. Béla király jóváhagyja a Kalán nembeli Pousa ispán fia Nána és felesége, a néhai Moys nádor leánya azon intézkedését, hogy magtalanságuk esetére birtokaikat a szigeti Szűz Mária-egyházra és kolostorra hagyták. Több birtokkal együtt szerepel Solomar nevű puszta is, Buda mellett egy szolgával, egyekényi földdel és szőlőkkeI. Az oklevelet Jablonkay Mária ismerteti.
1970 nyarán a Nemzeti Múzeum leletmentést folytatott Solymáron. A feltárás eredménye egy II. századi temető. Kocztur Éva: “Applikált díszű mázas pohár a solymári római kori temetőből” című tanulmányát Jablonkay Mária ismerteti.
A kesztyűkészítés a solymári ipar egy rövid és kevésbé ismert, ám fontos és izgalmas fejezete. A ma már a kihalófélben lévő szakmák közé tartozó bőrkesztyű készítés rövid történetét és solymári vonatkozásait a gyűjteményben őrzött kesztyűkészítő eszközök segítségével ismerhetjük meg.
A leggyakrabban előforduló családnevek, mint a Taller, Milbich nevek elé ragadványnevet vagy gúnynevet tűztek a solymáriak. Ezek a nevek a család foglalkozására, lakhelyére, vagy tulajdonosának szokásaira, küllemére utaltak. Taller Mihály kalapkészítő mestert Huatner, kalapos Tallernek, a Mátyás király utcai Milbich családot Szaudas, szódás Milbichéknek és történetünk főszereplőjét Milbich Jánost, Csipel Mülinek, csipás tejesembernek hívták. Hartmann Hellebrandt Hilda olvassa fel írását.
A búcsújárás, azaz olyan helyek látogatása, amelyekhez csodás látomások, gyógyulások történetei fűződnek, szerves része volt a katolikus vallású solymári svábok hitéletének. Ezekről, illetve a svábok által szívesen látogatott búcsújáró helyekről Dr. Sz. Tóth Judit néprajzkutató, a szentendrei Ferenczy Múzeum Centrum muzeológusa mesélt.