„A FÁK MARADNAK!”
Hartmann Hellebrandt Hilda következő solymári története telektulajdonosok számára kötelező!
Hartmann Hellebrandt Hilda következő solymári története telektulajdonosok számára kötelező!
Hogy milyenek lehettek Solymár solymászai az Árpád-korban, természetesen a tatárjárás előtt, azaz hogy milyenek lehettek életlehetőségeik: régi törvénykönyvek, okiratok és oklevelek nyomán kerestük. – Nemcsak vadászokon résztvevő solymászok, hanem egyben királyi erdőőrök is voltak, munkálhatták és birtokolhatták a lakott falu vagy fél falu határát, avagy néha az erdőben összegyűjthető szénát kapták fizetségül. A királyi udvarnokok közé számították őket királyaink, fizették a szabadok 8 dénáros adóját és fizették, azaz szolgáltatták a […]
1944. december 19-én gyermekek játszottak egy solymári ház udvarán. Közülük négyen (Schokátz János, Solymári András, Taller Ferenc és Taller József) nemsokára halottak voltak. Az ötödik fiú a szomszéd fiatalasszonynak és a szerencséjének köszönhette életét. Solymár egyik legmegrázóbb története következik. Írta: admin
A solymári Hellebrandt zenekar a 30-as évektől kezdve a bálok végén a "Farkasok dala" c. saját szerzeményt játszotta el azoknak, akiknek sehogyan sem akaródzott hazamenni. A zeneszámot egy félelmetes kaland ihlette. Hogy mi is történt azon a bizonyos kora hajnalon, azt a dédunoka, Hartmann Hellebrandt Hilda írásából tudhatják meg.
2021-ben egymást követték a nagyszabású kiállítások, rendezvények Magyarországon. Azonban nem került említésre, hogy ez az esztendő az 1896-ban, a honfoglalás milleniumára szervezett rendezvénysorozat 125. évfordulója is egyben. Jablonkay Mária 1996-ban, a millecentenáriumi évben szervezett Solymáron egy kiállítást, ezért is tartotta fontosnak, hogy ennek az évfordulónak a jelentősége eljusson a rádióhallgatókhoz.
Vezényel: Kelemen Istvánné. Zongorán kísér: Lukács Mária. Helyszín: a Váci Zeneiskola koncertterme. Időpont: 1974. január 19. Giovanni Gastoldi: Csónakos ének Bartók Béla: Jószágigéző Szokolay Sándor: Miniatűr kantáta 1. tétel: Madrigál a szerelemről 2. tétel: Csipkekészítő lányok románca 3. tétel: Hajnalköszöntő
December 22-én reggel 6 órától érhető el az a film, amely bemutatja, milyen lehetett az élet a bronzkori Solymáron? A film készítője, Milbich Tamás 3D vizualizációval próbálja meg bemutatni ezt az elképzelt világot úgy, ahogy eddig még nem láthattuk. Milbich Tamással arról is beszélgettünk, mi az, amit megörököltünk bronzkori őseinktől és a mai napig meghatározza a településhez való kötődésünket. A film itt tekinthető meg
Küldte: “A m. kir. honvédelmi ministerium hadsegélyező hivatala Kirchner Hermann cs. és kir. altábornagy.” Közreadja az unoka: Jablonkay Mária