HELYTÖRTÉNET

291 Találatok / Oldal 14 / 33

Háttér
play_arrow

ELŐADÁSHELYTÖRTÉNET

A SOLYMÁRI SVÁBOKAT AZÉRT ŰZTÉK EL, MERT NÉMETNEK VALLOTTÁK MAGUKAT – TÖRTÉNELMI TÉVHITEK XVIII.

Dr. Ritter György főlevéltáros-történész előadása 2024. április 18., csütörtök, 18 óra Bauernhaus | Svábház Részlet az előadás bevezetőjéből: "Mi még ismertünk nagyon sok olyan embert, akik ezt átélték, akiknek a családjukat szétszakították. Ez az előadás nekik is emléket kíván állítani..." Dr. Ritter György ezen a rendhagyó "emlékelőadáson" több tévhitet is próbált eloszlatni a németek Magyarországról történt elűzetésével kapcsolatban: 1. A potsdami konferencián döntöttek a kitelepítésről 2. Benes kényszerítette Magyarországra 3. […]

today2024.04.19.

play_arrow

KINCSEK SOLYMÁRRÓL

ELMENT AZ OLIMPIAI ÉS VILÁGBAJNOK SÉF – PIRI ISTVÁNRA EMLÉKEZÜNK

Kedves solymári Rádióhallgatók! Ismét szegényebbek lettünk. Búcsúzunk Solymár kivételes alakjától, aki olimpiai és világbajnok séf volt és egyben a zene elkötelezett művelője. Ismerjék meg ezt a páratlan életutat lánya, Piri Tünde visszaemlékezése alapján. Részletek a műsorból: „Piri István 1950. november 11-én, egy Mária Terézia idején betelepített sváb család sarjaként született…. Már az iskolában zenész akart lenni, zongorázni és gitározni tanult…. A Hungária Étterem, a Tihanyi Hotel, és az Erzsébet szálloda  […]

today2024.04.12.

play_arrow

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK

JELENTÉS AZ 1862. ÉVI TŰZVÉSZRŐL – GLÁZER JÓZSEF

1862. évi tűzvészben 61 ház, csűrök, présházak égtek el, valamint kisebb-nagyobb háziállatok váltak a lángok martalékává. A tűz főleg a vagyonosabb gazdák házait érintette, de leégett a plébánialak, valamint az újonnan épült iskola is. A nagy tűzvész emlékére több évtizeden át szokás volt Solymáron a húsvét hétfői, templom körüli körmenet. A község történetének legnagyobb tűzesetéről 1862. évben Glázer József plébános két levelet is irt gróf Karácsonyi Guidónak, a község földesurának, […]

today2024.04.02.

play_arrow

ELŐADÁSHELYTÖRTÉNET

MEGÚJULÓ MÚZEUM – RENDHAGYÓ TÁRLATVEZETÉS A HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNYBEN

A közelmúlt újdonságairól, fejlesztéseiről tartott ismertetőt a Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjteményben az intézmény vezetője, dr. Tóth Piroska Anna 2024. március 9-én. A változás már a kapualjban észlelhető, hiszen ízléses tabló mutatja be a három alapítót, dr. Valkó Arisztidet, dr. Jablonkay Istvánt és Seres Istvánt. Az udvarban látható sírköveket Rákos Péter kőszobrász-restaurátor újította fel. A Vermes-család szatócsboltjába sok új tárgy került és egy szatócs bábut is beállítottak az enteriőrbe, amit […]

today2024.03.09.

play_arrow

ARCHÍV FELVÉTELEKINTERJÚ

A II. VILÁGHÁBORÚ SOLYMÁRON EGY FIATALASSZONY SZEMÉVEL – FRIEDRICH IGNÁCNÉ MANCI NÉNI VISSZAEMLÉKEZÉSE

A 2011-ben készült riportot a közreadó, Jablonkay Mária ezekkel a szavakkal ajánlja: „A beszélgetést azért kezdeményeztem, hogy a szemtanú, az itt dolgozó fiatalasszony szemszögéből a háborút itthon átélő tanítónő mondja el az 1940-es évek solymári eseményeit. Így többet tudhatunk meg arról a nagyon nehéz időszakról… Friedrich Ignácné (szül. Reményi Margit) Manci néni Kőszegről érkezett 1941-ben Solymárra. A táncoktatást már ekkor elindította barátnőjével, Wéber Erzsébettel magyar tánccsoportot vezettek. Nagyon sokszínű munkát […]

today2024.03.08.

play_arrow

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK

DR. JABLONKAY ISTVÁN – A SOLYMÁRI HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY, 1989

„A solymári “Pilisvölgye Helytörténeti Gyűjtemény” 1972. augusztus 19. én nyílt meg ünnepélyes keretek között a HNF solymári szervezetéhez tartozó Helytörténeti Bizottság kezdeményezésére, a Nagyközségi Tanács és a Pilisvölgye MGTSZ közös elhatározásával. A Tsz. adta múlt századi épületét, az indokolt tatarozást a Tanács végeztette el. A gyűjtemény összeállítására, vezetésére és bemutatására a Nagyközségi Tanács Dr. Jablonkay István tanárt kérte fel. A tatarozás befejezte és a megnyitás között két hét állt rendelkezésre […]

today2024.03.05.

play_arrow

ARCHÍV FELVÉTELEK

SOLYMÁRI ASSZONYOK – 2006 KÖRÜL

Zwickl Györgynét (Midi néni), Reményi Andrásnét (virágos Kati néni), Borosházi Józsefnét (Rézi néni) és Posovszki Mihálynét (Boris néni) egy beszélgetésre hívták a helytörténeti gyűjteménybe. Természetesen előkerült a magnetofon is, amely megörökítette ezeknek a meghatározó asszonyoknak az emlékeit az ünnepekről, a sváb nyelvről, a szülőföldről és a magyarságukról. Ha meghallgatják őket megtudhatják, hogyan alakult meg 1974-ben a Hagyományőrző Asszonykórus, hogy Magyarországot szentnek és Solymárt a legszebbnek tartják. De volt szó a […]

today2024.02.14.

play_arrow

HELYTÖRTÉNET

FERENCZYNÉ CSÉCS MÁRIA – LEÁNYKÉRÉS, ESKÜVŐK SOLYMÁRON

„A menyasszonynak, vőlegénynek nem volt szabad felállnia az asztaltól, csak ha már a sütemény következett, de még akkor is csak úgy, hogy a menyasszony keresztszüleinek a fia engedélyt kért a vőlegénytől, hogy a menyasszonyt megtáncoltathassa. De nem ám akárhogyan. Rozmaring koszorúval díszített kalapját letette a menyasszony elé az asztal közepére, s felszólította a menyasszonyt, hogy lépjen fel a padra, arról az asztalra, s a kalapon át, a koszorún át az […]

today2024.01.25.

play_arrow

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK

FERENCZYNÉ CSÉCS MÁRIA – BÁLOK SOLYMÁRON

„Különösen a házasoknak nem kis gondot okozott, hogy melyik bálba menjenek el. Ugyanis hét kocsmában volt bálterem, ugyanakkor négy fúvószenekara volt a községnek, akik úgyszólván minden héten rendeztek valamelyik táncteremben bált. Igen nehéz volt a válogatás, hogy melyik kocsmárosnak fogadják el a meghívóját, mert sem a rokoni vendéglőst, sem a zenekart nem akarták megsérteni azzal, hogy nem jelennek meg a rendezvényükön.” Részletek a „Solymári hagyományok – egy-egy család visszaemlékezései tükrében” […]

today2024.01.24.