RÁDIÓ 2083 0-24 interjúk, riportok, előadások
play_arrow
BÚCSÚ EGY KORSZAKTÓL CSENDES DEMONSTRÁCIÓ A MŰVELŐDÉSI HÁZ JÖVŐJÉÉRT
Csendes demonstrációt tartanak 2025. december 30-án, 18 órakor az Apáczai Csere János Művelődési Ház előtt. A Véső Egyesület által kezdeményezett esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a művelődési ház vezetőváltását kísérő eljárással kapcsolatos aggályokra, valamint arra az igényre, hogy megőrizhető legyen az a korábbi, békés és együttműködésen alapuló kulturális időszak, amelyre sokan jó emlékként tekintenek. A szervezők hangsúlyozzák: nem egy személy ellen tiltakoznak, hanem a döntési folyamat módja miatt, és a demonstráció egyben nyitott meghívás a párbeszédre és az érdemi egyeztetésre is.
Győrfi Attila szervezőt, a VÉSŐ alapítóját kérdeztük.
Írta: admin
apáczai művelődési ház demonstráció győrfi attila
Rádió 2083 – A Rádió Solymár tovább él!
radio2083@radio2083.hu
Péter Pirók 2026.01.14.
A hírmondóban, mint kedves olvasó mindannyian megszólíttattunk. Sajnos 16.-án személyesen nem tudok részt venni a véleménybörzéjén, így hát ezt a módozatot választottam, a „találkozó” kulturális tervezéséhez.
Kedves Kinter Alexandra!
Mindannyian tudjuk,- a színházi életből,- hogy nagyon fontos az „entreé”, az első belépés a színpadra. Önnek sikerült, – lehet akaratlanul,- a fókuszt, a figyelmet magára irányítania. Nem hiszem, hogy ezt a „rendezők”, a legszerencsésebben oldották meg?! Hisz, a színre lépő „karakter”, ekkor mutatkozik meg a legjobban.
Mint, gondolom tudja, ez a település több száz év alatt felépített, kialakított, egy kultúrát, – úgy mond, konzervatív szabályok szerint,- építette fel, az életét. Itt, a szereplők, illedelmesen kopognak, és ha bebocsájtást nyernek, – jó szívvel, bizalommal fogadják őket,- hellyel kínálják, és ekkor az érkező, megfigyelőként részt vehet, a közösség életében, és idővel szót kaphat, — mint azt klasszikus darabokban megszoktuk.
Sajnos, a mai „kortárs játékmesterek”, gyakran az elképzeléseikkel, a darab írójának szándékai, és a nézők közé állnak, hogy – saját személyiségükkel, és világlátásukkal,- ráerőszakolják, az értelmezésüket, a darab eredeti mondanivalójára, cselekményére. Ezzel is eltérítve a nézőt, a mű élvezetétől. A meghökkentés, a botrány, rövid ideig tartó, – kérész életű dicsőség,- ami talmi csillogást hoz csak.
Tehát, ha kopogás helyett, berúgják az ajtót, – akár „rendezői utasításra”-, az ritkán segíti egy hagyományos előadás megértését. A jól neveltség türelmével, a nézők többsége, talán érti, a rendezői szándék, efféle módozatát. Látja, ahogy, a rendező, kifejező módon, meghökkentő rombolással tudatja akaratát, de az „új szerű” megfogalmazás, a hagyományos színházteremtést, nem képes átformálni, ha az nem teremt értéket.
Életrajzi bemutatkozásából kitűnik, – nevezzük „sokoldalú” tevékenységének,- változatossága, ami nem mutat hosszú távú elköteleződéseket; útkeresései, azt a fajta kísérletezést érzékeltetik, amit nehezen tolerál, egy erős gyökerekkel kapaszkodó közösség.
Véleménybörze keretében, ötleteket vár, a kulturális tervezéséhez! Amint írja: a tradíciókat és a hídépítést tekinti, a legfontosabbnak. Ezek alapján, az Ön által javasolt tapasztalatcserének, véleményem szerint, úgy kellene kinéznie: először udvarias kopogtatás, és egy kis csendes üldögélés, a sarokban, szemlélődés. Később aztán, meg lehet vitatni, a művelődési, és kulturális lehetőségeket!
Adott egy kultúrház, ami, egy sokkal kisebb lélekszámú települést szolgált ki. A település lakói, – anno, és azóta is,- kitöltötték, ezt a rájuk kiszabott életteret. Gondolom, az ő hagyományaik rovására, kiszorítva őket-, nem szeretne, más „kísérleti látásmódot” építeni? Hisz öreg fákat, átültetni nem lehet. Mint írja, a munkájában hasznosítani kívánja a nemzetközi rálátását, és tapasztalatát, a közösségépítésben. Itt létezik már egy felépített közösség. A meglévők megőrzése mellett, új tereket, új épületet, új szponzorokat kell behívnia, ahhoz hogy megvalósítson új programokat. Amennyiben, ezeket nem sikerül, csak a megszokott konvenciók átírásával, azok helyettesítésével, a szellem örökség hagyományainak elhagyásával megvalósítani, akkor valószínűleg, a következő munkakeresésénél, még „színesebb”, leírással mutathatja majd be önmagát.
Kívánom Önnek, hogy képes legyen közös hangot találni, a régen itt élők, és a frissebben érkezettek között. Ehhez rendelkezésre áll, az itt élő, sok-sok nagyszerű, elismert művész tudása tekintélye, akik többsége, azért költözött ide, mert felismerték, azt a hagyományt, amire lehet építeni, ami feltölti őket energiával, amiből képesek meríteni.
Ehhez a kapcsolódáshoz kívánok erőt, energiát, visszafogottságot, hogy végül, a színpadon, ne csak beugró szerepe legyen! Feledtesse el velünk a „rendezőit”, legyen személyisége, figyelje a közönség hangulatát, reagáljon az érzelmi reakcióikra, akkor talán feledtetni tudja, azt a bizonyos erőszakos „entreé”-t. Találjon utat, a művészi szabadság, az önállóság, de nehogy kihagyja az elődök értékeit.